A falu 1529-ben Alsógallával együtt elpusztult. Újratelepítése 1733-ban kezdődött. A plébánia működésének feltételeit Eszterházy József és a két település lakói szerződésük alapján együttesen biztosítottak. Az alapítószerződést 1742. június 14-én írták alá. A falunak ekkor még nem volt temploma, csak egy nádfedeles, vályogból épült kápolnája, melyet Szent István tiszteletére szenteltek. A hiányoan felszerelt kápolna sárból, vályogból épült kétszobás plébánia udvarán állott.

1772-ben a visitatio canonica szerint még mindig nincs temploma a falunak, a roskadozó „oratóriumot” használták istentiszteleti célokra. Titulusa időközben megváltozott, mivel a visitatio szerint már nem Szent István, hanem Szűz Mária volt. Az istentiszteleteket idő közben a Fellner Jakab által tervezett hat helységgel, pincével, istállóval is rendelkező plébániaház két szobájában tartották, melyben két oltár is volt.

Főoltárát a Boldogságos Szűz, mellékoltárát Nepomuki Szent Jánostiszteletére szentelték. Hordozható szószékkel rendelkezett. A ma is álló templomot 1783-ban Grossman n József tervezte, építése 1794 október 15-én kezdődött és 1798-ban fejeződött be. Az Eszterházy Ferenc költségén épült templomot a főoltárral együtt október 4-én szentelték fel Szűz Mária tiszteletére. Berendezése között 8 db Majkról származó 18. századi aranyozott gyertyatartó, egy 1728-ban készült zománcozott kehely, egy aranyozott ezüstkehely, melyet Johann Friedrich Bräer augsburgi mester készített 1750 körül,- található. 

1800. december 6-tól hivatalos Alsó- és Felsőgalla szétválása. 1812-re már három harang volt a templom tornyában, Szűz Mária, Szent Ignác és a Szeplőtelen Fogantatás tiszteletére. A főoltár fölött Szűz Mária bemutatásának képe, két oldalán egy-egy keményfából készült angyalszobor, és két gyertyatartó látható. Az oltár menzája vörösmárványból készült. A szentélyben Szent Flórián képe kapott helyet. A Szent Kereszt mellékoltár 1807. október 13.-ra készült el. További két oltár is készült 1830-ig, Szent Flórián és Szent Vendel tiszteletére. Az orgona 1812-ben, a toronyóra 1816-ban Budán készült. 

1887-ben restauráltatták egy Mandans nevű győri festővel a Szent Kereszt oltár „Keresztre Feszített” képét, 1894-ben pedig külsőleg is renoválták a templomot. 1898-99-es években készült a templomban ma is látható Szent Rozália és Szent Rókus szobor, melyek a Szent Flórián oltáron kaptak helyet. Ekkor került Szent Vendel oltárára Aranyszájú Szent János szobra, s a főbejárat mellé a Lourdesi barlang.
1899.-ben a belső felújítás során kapta a templom a Reiger cég műhelyében készült új orgonát. Az 1912-es visitatio canonica beszámolt három harangról, sok képről, közülük négy oltárképről, valamint egy-egy Imaculata, Nepomuki Szent János, Jézus Szíve, Nagy Szent Teréz, Szent Miklós, Szent Rókus, Szent Antal, Szent Magdolna, Szűz Mária és Szent Bernadett szoborról. 1939-ben a MÁK Rt. a plébánia mellé káplánlakást is építetett és ebben az évben kezdte meg Pandúr József győri festőművész a templomhajó boltozatán látható seccók készítését is. A stáció képeit Feszty Mása készítette 1955-ben.