Árpád apánk nagy dicsőségére
Turul szállt a Gerecse hegyére.
Völgyében Bánhida kis falucska
emlékét őrzi sok kódex lapocska,
mert múltjában átélt már sokakat
tatárokat, törököket, labancokat.
Hozzád imádkozunk szent örök Isten,
hogy neve, emléke soha el ne vesszen,
s tartsd meg lakóit hitükben, békében.
Ámen
A templom búcsúja: szeptember 29.
A történelmi kutatások alapján bizton állítható, hogy már 1331-ben templom állt a mai helyén. A törökök kiüzése után a betelepülők szlovákok első dolga volt, hogy papjuk Stublics György vezetésével 1714-ben fedéllel látták el a középkori templom romjait. Erről az eseményről egy kisregény is született Baráth Lajos írótól „Kigyelmed János mester” címmel, amelynek két szereplője György pap és János a kovácsmester tanító élő történelmi személyek voltak.
A korabeli felmérések szerint 1715-ben mintegy 25 porta volt Bánhidán és ez a huszonöt jobbágycsalád szükségesnek tartotta, hogy temploma legyen. És ebben a templomban Stublics György elkezdte a latin nyelvű anyakönyv vezetését is, amelyből hitelesen ismertük meg első tanítónk Banyi János (Johanes Bany) temetésének időpontját.
Az első templom helyén annak lebontásával 1742 -ben épült fel a Szent Mihály tiszteletére szentelt egytornyú román stílusú templomunk. Köszönet Katinka György plébánosnak, aki a gyarapodó falu láttán kérte a Győri püspökség és az Eszterházyak támogatását egy nagyobb templom megépítésére. (Ennek a templomnak bejárati alapját 2000-ben a díszkövezéskor megtalálták, és a mostani bejárat előtt vörös díszkővel kirakott négyzet örökíti meg.)
Ebben az időben az Eszterházy birtok főépítésze Fellentháli Fellner Jakab, szobra Tatán a Szent Kereszt Felmagasztalás templom előtt áll. Ő tervezte az új templomokat (Alsógalla, Felsőgalla, Tata). Bánhidán első műve a plébániaház megépítése volt, amelyet 1755-ben adtak át, és Fellner Jakabnak köszönhetjük, hogy tervei alapján 1774-76 között újból átépítik a templomot a kor stílusigénye szerint, és ez a templom ezután 1885-ig szolgálta Bánhida katolikus híveit.
Az 1776-os felszentelés emlékére készült tardosi vörösmárvány emléktábla, jelenleg a plébániaház udvari oldalán a falba van beépítve, amelyen Nagy László c. prépost fordítása alapján ez áll: „Az emlékezőknek és méltóknak áll fenn az egyház „! Elgondolkoztató szép mondat.
Bánhida számára 1864 hozta meg a jobbágyfelszabadítást, a falu dinamikus fejlődésnek indult, a meglévő templom már kicsinek bizonyult. Az 1830-ban (Juranits Antal győri püspök idején) tartott kánoni vizitáció jegyzőkönyvben is szerepel, ” a Bánhidai plébániatemplom régi tömör anyagból épült, de a hívek befogadására elégtelen, Szent Mihály arkangyal tiszteletére van ajánlva és felszentelve. Van benne 3 oltár, amelyekből kettő márvány egy pedig faoltár asztallal elátva.”
Horváth József (1864-1885) plébános idejében 1885 szept. 29.-én szentelték fel a ma is látható neoromán stílusú templomunkat. A krónika szerint a felszentelést Zalka János győri megyéspüspök végezte, és állítólag még meg is jegyezte a plébánosnak ” nem túl nagy ez a templom ennek a kis tót falunak „. Ma látjuk a gondviselés előre látó erejét, mert ebből a templomból egy megyei jogú város főtemploma lett, (évente a nagy ünnepeken még talán kicsi is).
Az 1885-ben felszentelt templom, két oldaloltárán balról Szent Anna, jobbról Szent István király képe
Szent István király képe a jobboldali mellékoltáron
Szent Anna képe a baloldali mellékoltáron
A templomot Feszty Adolf építész tervezte, aki Feszty Árpád híres festő bátyja volt (Ógyallai születésűek). A költségek jelentős részét gróf Eszterházy Miklós Ferenc fedezte, ami állítólag mintegy 80 000 aranyforint volt. A neoromán stílusú templomunk homlokfalán lévő márványtábla hirdeti az építtetők és építők emlékét.
A latin szöveg magyar fordításban: ” Ezt az Istennek szentelt templomot az oltalmazó Szent Mihály főangyal tiszteletére a nemes lelkű Zalka János győri püspök és gróf Eszterházy Miklós Ferenc, Feszty Adolf építésszel készítette az Úr 1885 évében.”
Templomunkat ezt követően 1932-33 között Makk Béla plébános működése alatt restaurálták, és ennek keretében lecserélték a Szent Mihályt ábrázoló oltárképet és új aranyozott feszület került a helyére. Az új főoltár Schutzbach Antal győri iparművész alkotása. A szentély és a homlokzat festményeit Pandur József festőművész készítette.
Az 1933 évi restaurálás utáni oltár
Makk Béla javaslatára 1934-ben megépült a káplán lakás, és az ő feladata lett a háborús károk utáni javítások szervezése is. Döbbenetes az a fénykép, amely a torony állapotát mutatja, amelyet az ott beépített géppuska fészek miatt az oroszok 1945-ben teljesen szétlőttek. 2008-ban Nagy László idejében történt a külső felújítás, majd 2019-ben már Gedő Attila plébános (telki apát) idejében megújult a sekrestyénk, amelyhez Visegrádi József anyagi támogatást biztosított.
Templomunk plébánosai:
Templomunk több értékes műemléket tartalmaz.
Az 1885-ben az átadáskor a templom főoltárára Szent Mihály arkangyalt ábrázoló olajfestményt kívántak elhelyezni. Ez a kép az Eszterházy család megrendelésére készült másola, az eredeti a Bécsi Kunsthistorisches Museumban látható, amelyet Luca Giordano nápolyi festő festett 1660-65 között. (témája: Mihály arkangyal letaszítja a lázadó angyalokat) A kép méretei miatt nem maradhatott a főoltáron, s jelenleg a sekrestye bejáró felett látható.
Szent Mihály arkangyalt ábrázoló olajfestmény
A templom szentélyének előfalán – mitegy körbefogva az apszist – egy monumentális freskó látható, a végitélet próféciája. Az igazak Isten jobbján állnak, a kárhozottakat az agyalok a pokolra taszítják. A freskót Bicskei Károly festőművész 1960-ban festette. A művész áital választott evangéliumi ige. ” Aki eszi az én testemet és issza az én véremet, annak örök élete van, s feltámasztom az utolsó napon. János 6, 54-55 „. A szentély feletti negyedgömb alakú boltozaton egy királyi trónon nyugvó bárány Isten Báránya témájú freskót is felújitott a művész, amely Nagy László c. esperes korában vakolati problémákra hivatkozva sárga festéssel lefedésre került. Az alább szürke fénykép megőrizte emlékét.
Az 1933 évi restaurálás utáni oltár
Hasonlóan nevezetes történelmi értékű a szószék, és az oltár két oldalán térdelő angyalok. Ezeket a Majki Kamalduli Szerzetes Rendnek – II. József a kalapos király általi – feloszlatása után egyházi árverés alapján vásárolta meg a Bánhidai Egyházközség. Az 1885 előtti templomunk emlékét őrzi az apszis jobboldali fala elé állított feszület és a két szobor., balról Szűz Mária a másik jobboldali Szent János apostol alakja. Feltételezhetően a szoborcsoport is a Majki templomból került Bánhidára.
Az 1885 előtti templomunk emlékét őrzi az apszis jobboldali fala elé állított feszület és a két szobor
Az 1933-as restaurálás során a két oldaloltár festményeit is lecserélték. Jobboldalon a Szent István kép helyére ” Jézus megkeresztelése a Jordán folyóban”, baloldalon a Szent Annát ábrázoló festmény helyére Szent Ferencet ábrázoló festmény került.
Jézus keresztelése. Fotó: Nagy László
Szent Ferenc könyörgése